Prunus cerasus – Meggy Medál

Mit okozhatnak a rossz helyre vetődött hétköznapi mikrobák?

A tanulság mindebből az, hogy egy ártalmatlannak látszó baktérium csak addig viszonylag ártalmatlan, amíg nem kerül olyan helyre, ahol semmi keresnivalója: legfőképp a mély szövetekbe és
a véráramba. Például ha a Streptococcusok vagy a Staphylococcusok egy sérülésen keresztül elérik a bőr alatti szöveteket, akkor az izmokat és idegeket burkoló kötőszövetes pólyák mentén rendkívül gyors és pusztító terjedésbe — a köznyelvi megfogalmazás szerint «húsevésbe» — kezdhetnek. A bőrön való átjutáshoz elég lehet egy tűszúrás, egy rovarcsípés, egy horzsolás — nem kell katasztrófának történnie, egy alig látható seb is megteszi. Fokozott kockázatot jelent, ha a bőr már eleve sebes — például műtétet követően, heveny kiütéses vírusfertőzés miatt, vagy cukorbetegség szövődményeként, – illetve ha az immunrendszer legyengült állapotban van.

„Húst eszik” a húsevő baktérium?

A «húsevő baktériumok» nem alkotnak a kórokozókon belül valamiféle rémisztő és egzotikus csoportot: a legtöbb esetben rossz helyre vetődött hétköznapi mikrobák állnak a súlyos
szövetroncsolással járó, az életet közvetlenül veszélyeztető folyamat hátterében.

Hogyan zajlik a folyamat?

A «húsevő fertőzés», hivatalos nevén nekrotizáló fasciitis (elhalással járó kötőszöveti pólyavagy bőnyegyulladás) kevéssé jellegzetes tünetekkel veszi kezdetét: az érintett területen duzzanat, bőrpír, fájdalom, esetleg hólyagosodás jelentkezik. Mivel a folyamat a mélyben zajlik, amikorra a bőrön a lilásan elszíneződött területek, a véres hólyagok kialakulnak, addigra már tömeges a pusztulás a bőr alatti lágyszövetekben.